1. Vékonylazúr
A vékonylazúr gyorsan és mélyen szívódik a fába és belülről
eltömítve a pólusokat védi meg a fát a külső időjárási viszonyoktól.
“Vékonyságának” vagyis finom fedésének köszönhetően a fa erezete és mintázata
egyaránt jól látszódik majd a kezelés után is. A vékonylazúr tehát beszívódó,
nem a felületen köt. Így a fa felületén sem képződik védő filmréteg.
Mit is jelent ez? Például azt, hogy kültéren nagyon jól
használható olyan felületeken, amelyek a hő, a levegő nedvessége vagy a nap
hatására változtathatják az alakjukat mint pl a kerítés. Érdemes kültéren
sötétebb színezetű vékonylazúrt használni a jobb UV védelem miatt.
A jobb minőségű vékony és vastag lazúrok eleve tartalmaznak
UV- szűrőt de ezt mindig érdemes leellenőrizni. Kültéri használatnál az UV és
gombavédelem elengedhetetlen, ehhez a lazúrozás előtt vigyünk fel a felületre
speciális gombaölőt és ha nincs a lazúrban UV védő, akkor ilyen adalékot is.
Beltéri bútoroknál én nem vékonylazúrt használnék, pont
azért, mert nem képez “filmréteget” a bútoron így a mechanikai védelem is
lényegesen kisebb. Bár külön lakkozással ezen is segíthetünk!
2. Vastaglazúr
A vastaglazúr már egy “vaskosabb” anyag, ahogy a neve is
mutatja. Szintén beszívódik a fába, mint a vékonylazúr, de nem olyan mélyen és
vastagságának köszönhetően már képez egyfajta védőréteget a fa felületén, így a
nagyobb fizikai hatásoknak kitett felületeken inkább ezt az anyagot érdemes
alkalmazni. (pl lépcső, korlátok, asztallap). Ha kültéren használjuk, ugyanúgy
kell alá speciális alapozó adalék, melyben gombaölő és esetlegesen UV védelmet
adó adalék van!
Hátránya hogy a bevonat miatt a fa erezete már kevésbé
látszik, és szabad téren könnyebben és gyorsabban “öregedik el” a
vékonylazúrnál. (alakját változtató fanyagnál hamarabb lepattogzik, sérül)
Beltéri bútoroknál ezt érdemes használni.
3. Lakklazúr
Ahogy a neve is mutatja ez valójában egy színezett lakk. És
ahogy a lakkok, ez az anyag is felületen szárad, nem szívódik a fába, hanem
annak felületén képez védőréteget. Miközben színez is. Tehát: a fát megszínezi,
közben pedig a felületén megszáradva védi is azt a mechanikai sérülésektől, de
faápoló anyagokat nem tartalmaz. Padlókra én ezt kenném, de kültérre nem
ajánlom, mert minden ami felületen szárad, a napsütés, az UV és az időjárási
viszontagságok hatására egy-két év alatt megrepedezik, elöregszik.
4. Pác
A pácoknak is van több fajtája. Vizes, oldószeres és
alkoholos. (az előbbi kettő jellemző a vékony és vastaglazúrokra is). Az alkoholos verzió tasakos változatban
kapható. A pác nem tesz egyebet, mint beszívódik a fába és elszínezi. Nem
ápolja, nem védi, nem csinál a színezésen kívül semmit. Viszont szépen megmarad
a fa erezete, mintázata és gyönyörűen ki is tudjuk emelni ezeket egy szép
páccal, ami világos és egészen sötét is lehet.
5. Olaj
Kevésbé elterjedt felületkezelési anyag, de
bízom benne, hogy egyre népszerűbb lesz, mert sokkal szebb felületet ad, mint
egy lakkozott vagy lazúrral festett fa, az olajjal jobban megmarad a fa
természetessége. A lazúrok általában fényesek, selyemfényűek, az olaj mattabb.
Az olaj beszívódik a fába, a védelmet belülről biztosítja, nem egy réteget
képez rajta, mint egy vastaglazúr vagy egy lakk.
A lazúr nem való padlóra, míg az olajat bátran
használhatjuk itt is és egyéb fa szerkezeteken is.
Ha azt szeretnénk, hogy a bepácolt felülte hosszú
élettartamú legyen, akkor gondoskodnunk kell egyéb felületvédelemről, pl
waxolásról, vagy lakkozásról.
forrás:http://akicsihaz.hu/2014/10/hogyan-pacolj-lazurozz-helyesen.html
