Borovi fenyő

A borovi vagy borovi fenyő tűlevelű faanyag, az erdeifenyő (Pinus sylvestris) sokoldalúan használható, tartós anyaga.

Az élő fa

20…35 m magas, ágdús, laza göcsű fa. Kérge fiatalon rókavörös, pikkelyesen hámló; idősebb korban rozsdavörös, repedezett. A szabadon álló fák gyakran csavarodottak, görbék.

A faanyag

Szíjácsa széles, sárgás vagy halvány vöröses, gesztje vörösesbarna, az átmérőnek kb. kétharmadát teszi ki. A puha, könnyű anyagban sok nagyméretű gyantajárat van. A tavaszi és az őszi pászta élesen elkülönül, az évgyűrűk gyakran hullámosak.

Felhasználása

• Szárítás
  

            Gyorsan, jól szárítható, de közben vetemedhet, gyűrűs és bélrepedések keletkezhetnek benne. A lucfenyőnél kevésbé vetemedik.

• Megmunkálás
  

            Minden forgácsoló szerszámmal könnyen megmunkálható, de rosszul faragható. A gyantatáskák a faanyag minőségét rontják. Fűrészpora izgató hatású.

• Rögzítés
  

            Jól szegelhető, csavarozható. Jól ragasztható.

• Felületkezelés
  

            Szálirányban szépen csiszolható. Felületkezelés előtt gyantamentesíteni kell. Fény hatására lassan besötétedik, ez megfelelő kezeléssel lassítható. Pácoláskor foltosodhat.

• Tartósság
  

            Időjárásálló. A fát télen kell dönteni, gyorsan kérgelni és máglyázni, mert kékülésre hajlamos. Tartóssága szabadban kb. 60 év, vízben kb. 500 év, állandóan szárazon kb. 1000 év.

Sokoldalú faanyag. A magasépítésben, a föld- és vízépítésben, a bútorgyártásban, hajóépítésben, bányafának, vasúti talpfának, vezetékoszlopnak használják. Gyantatartalmának eltávolítása után papírgyártásra alkalmas. Gyökértuskójából kolofónium, a gyantás fából terpentin, fenyőszurok, fenyőkorom nyerhető.

forrás: wikipédia